Egy irodabeépítés, egy társasházi felújítás vagy egy nagyobb lakásfelújítás előtt a megrendelő gyakran két tanácsot kap egyszerre: „kérjen fel egy műszaki ellenőrt”, és „kell valaki, aki összefogja a projektet”. Sokan azt gondolják, hogy ez ugyanaz a szerep két néven. Nem az. A műszaki ellenőr feladatait jogszabály határozza meg, és bizonyos beruházásoknál kötelező megbízni. A projektmenedzser szerepét nem jogszabály, hanem a megbízási szerződés írja le, és a kérdés, amire válaszol, is más.
Ebben a cikkben megnézzük, mi az építési műszaki ellenőr feladata, mikor kötelező, mit csinál a projektmenedzser, és melyik helyzetben melyikre – vagy mindkettőre – van szükség. A jogszabályi hivatkozások az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre (a továbbiakban: kivitelezési rendelet) és a szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletre vonatkoznak.
Mik a műszaki ellenőr feladatai?
A kivitelezési rendelet 16. § (2) bekezdése szerint az építési műszaki ellenőr a kivitelezés teljes folyamatában „elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását”. Az építtető helyszíni képviselője, és ha a felek másban nem állapodnak meg, a feladatai közé tartozik többek között:
- az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése az engedélyezési és a kivitelezési dokumentáció alapján,
- az e-építési napló ellenőrzése, a bejegyzések ellenjegyzése, a hibák és eltérések rögzítése,
- az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzése, mielőtt a falat, a födémet vagy a burkolatot lezárják,
- a pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése és a teljesítésigazolás kiállítása,
- részvétel a műszaki átadás-átvételi eljárásban,
- a helyszín ellenőrzése a szerződésben rögzített gyakorisággal, de legalább tíz naponként, eseti naplóbejegyzéssel.
Műszaki ellenőri tevékenységet csak névjegyzékben szereplő, jogosultsággal rendelkező szakember végezhet, és a jogosultság szakterülethez kötött: más az általános építményekre (ME-É) és más például az építményvillamossági munkákra (ME-V) szóló jogosultság. A megbízást a kivitelezési rendelet szerint írásba kell foglalni, és abban rögzíteni kell többek között a helyszíni ellenőrzés gyakoriságát és a díjat is.
Mikor kötelező műszaki ellenőrt megbízni?
A kivitelezési rendelet 16. § (1) bekezdése szerint építési napló vezetéséhez kötött építési tevékenységnél kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha:
- a kivitelezést több fővállalkozó kivitelező végzi,
- a beruházás a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik,
- a kivitelezés kiemelt beruházás,
- a munka nemzeti emléknek minősülő műemlék építményt érint, vagy
- építtetői fedezetkezelő működik közre.
Az első pontot érdemes kiemelni. A rendelet szerint az építési munkaterületen az építtető megbízásából egyszerre vagy egymás után több fővállalkozó kivitelező is dolgozhat. Ha tehát a megrendelő az egyes szakágakkal – villanyszerelővel, gépésszel, szárazépítővel – külön-külön, közvetlenül szerződik, és a munka e-építési napló vezetéséhez kötött, akkor műszaki ellenőrt is kell megbíznia. Ilyenkor a rendelet 16. § (4) bekezdése szerint a műszaki ellenőr feladata a felelős műszaki vezetők tevékenységének összehangolása is.
E‑építési naplót a kivitelezési dokumentáció alapján végezhető építőipari kivitelezési tevékenységről kell vezetni. Sok kisebb lakás- vagy irodafelújítás ebbe nem tartozik bele, ott a műszaki ellenőr nem kötelező, de önkéntesen megbízható. Hogy egy konkrét munka naplóköteles-e, azt a tervező vagy a felelős műszaki vezető meg tudja mondani.
Mit csinál a projektmenedzser?
A projektmenedzsernek nincs a műszaki ellenőréhez hasonló, jogszabályban rögzített feladatlistája: a szerepet a megbízási szerződés határozza meg. A lényege, hogy a megrendelő oldalán megszervezi a projektet, nem csak ellenőrzi. Jellemző feladatai:
- a műszaki tartalom pontosítása: mi épüljön, milyen minőségben, mi nem része a munkának,
- ajánlatok bekérése azonos műszaki tartalomra, és azok összehasonlítása,
- ütemterv készítése, a szakágak sorrendjének és határfelületeinek egyeztetése,
- szakági koordináció a helyszínen, kooperációs egyeztetések vezetése,
- a változások és pótmunkák átvezetése, mielőtt a költségük a projekt végén egy összegben jelenne meg,
- rendszeres, írásos tájékoztatás a megrendelőnek, és a dokumentált átadás előkészítése.
Leegyszerűsítve: a műszaki ellenőr azt kérdezi, hogy ami elkészült, az megfelel-e a tervnek, a szerződésnek és az előírásoknak. A projektmenedzser azt, hogy a projekt egésze a megfelelő sorrendben, a tervezett időben és a költségkereten belül elkészül-e, és ha nem, mi a teendő.
Műszaki ellenőr és projektmenedzser összehasonlítva
| Építési műszaki ellenőr | Projektmenedzser | |
|---|---|---|
| Mit szabályoz | Kivitelezési rendelet 16. §, szakmagyakorlási rendelet | A megbízási szerződés |
| Jogosultság | Névjegyzéki jogosultság a szakterületre | Nincs külön jogszabályi jogosultság |
| Kötelező-e | A 16. § (1) szerinti esetekben igen | Nem, a megrendelő döntése |
| Fő kérdés | Szakszerű és szerződésszerű-e, ami elkészült? | Elkészül-e a projekt időben, kereten belül, összehangoltan? |
| Jellemző eszköz | E‑építési napló, teljesítésigazolás, eltakarás előtti ellenőrzés | Ütemterv, ajánlat-összehasonlítás, változáslista, kooperáció |
| Kivitelezhet-e ugyanott | Nem, az általa ellenőrzött munkán nem | Igen, ha a szerepeket előre, írásban elválasztják |
Lehet a kivitelező a műszaki ellenőr?
Nem. A 266/2013. Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése szerint az építési műszaki ellenőr nem végezhet vállalkozó kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet az általa ellenőrzött építési-szerelési munka vonatkozásában, és nem lehet műszaki ellenőr ott, ahol a kivitelezést olyan cég végzi, amelynek ő tagja vagy alkalmazottja. A szabály célja egyértelmű: aki ellenőriz, ne a saját munkáját igazolja.
A projektmenedzserre ilyen tilalom nem vonatkozik, de a kérdés ott is felmerül. Ha a projektmenedzser egyben valamelyik szakág kivitelezője, ezt a megrendelőnek előre tudnia kell, és a szerződésben külön kell rögzíteni, mit végez kivitelezőként és mit koordinál.
Melyikre van szüksége?
- Ha a munka a 16. § (1) bekezdése szerinti kötelező esetek egyikébe esik, műszaki ellenőr mindenképp kell. Projektmenedzser akkor, ha a megrendelőnek nincs saját műszaki embere, aki a szakágakat összefogja.
- Ha egy kivitelezővel szerződik a teljes munkára, a szervezés nagy része nála van. Itt a független műszaki ellenőr a minőség miatt lehet hasznos, akkor is, ha nem kötelező.
- Ha több szakággal közvetlenül szerződik, és a szerződések Önnél maradnak, a koordináció az Ön feladata. Ilyenkor projektmenedzsment kell, naplóköteles munkánál pedig a több fővállalkozó miatt műszaki ellenőr is.
- Kisebb, nem naplóköteles lakás- vagy irodafelújításnál általában a koordináció a döntő: ki, mikor, milyen sorrendben dolgozik, és ki felel a határfelületekért.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Ha a felújításban vagy beruházásban több szakág dolgozik, és nincs, aki a megrendelő oldalán a műszaki tartalmat, az ütemtervet és a változásokat egy kézben tartja, érdemes ezt még az ajánlatkérés előtt rendezni. Műszaki projektmenedzserként és koordinátorként ebben segítünk: pontosítjuk a műszaki tartalmat, összehasonlítható ajánlatokat kérünk be, összehangoljuk a szakágakat, és dokumentáltan adjuk át az elkészült munkát. Műszaki ellenőri megbízást nem vállalunk – ahol kötelező, ott a jogosult műszaki ellenőrrel együttműködve dolgozunk.
Gyakori kérdések
Csak akkor, ha a munka e-építési napló vezetéséhez kötött, és fennáll a kivitelezési rendelet 16. § (1) bekezdésében felsorolt esetek valamelyike, például több fővállalkozó kivitelező dolgozik. A legtöbb kisebb lakásfelújításnál nem kötelező, de önkéntesen megbízható.